A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat

2017/1–2: MÉDEIA-INTERPRETÁCIÓK

Szakmai szerkesztők: D. Tóth Judit, Bódi Katalin

D. Tóth Judit: Médeia, a korinthosi feleség (Euripidés: Médeia)
Peszlen Dóra: Apollónios Rhodios: Argonautika 3. 616–824. Bevezetés és jegyzetek Tordai Éva műfordításához
Tordai Éva: Apollónios Rhodios: Argonautika 3. 616–824. Műfordítás
Bán Katalin: Médeia, a gyermekgyilkos az antik görög lélekfogalom tükrében
Adorjáni Zsolt: Médeia és Cleopatra. Intertextuális kapcsolatok Pindaros 4. pythói ódája és Propertius 4. 6 elégiája között
Darab Ágnes: „Hálátlan Iason: hitvesed felismered?” Seneca Medeájáról
Hende Fanni: Hosidius Geta Medea-centója
Gesztelyi Tamás: Médeia az antik képzőművészetben
Csehy Zoltán: A bölcs, az ördöngös, a gyilkos és a szerelmes. Medea alakja a régi magyar költészetben
Bódi Katalin: Médeia, az alkimista. Girolamo Macchietti festményéről és a Médeia-ábrázolások alapproblémájáról
Bartha-Kovács Katalin: „Egyetlen vércsepp sem hull a földre tőre hegyéről”. Médeia-ábrázolások a 17–19. századi francia festészetben és művészetkritikai írásokban
Bartal Mária: A kívüllét neve. Weöres Sándor Medeia című költeményéről
Csantavéri Júlia: „Minden elvégeztetett!”. Médeia és Iasón Pier Paolo Pasolini filmjében
Polgár Anikó: Euripidés Médeiájának magyar fordításairól
Pataki Elvira: Kortárs Médeia kamaszoknak (Marie Goudot: Médée, la Colchidienne)


2017/3–4: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Szakmai szerkesztők: Dobos István, Bengi László, Kovács Natália